A hársak jó városi fák, nagy biodiverzitási értékkel, és jól tűrik a klímaváltozás okozta szélsőségeket is. Ezért széles körben használják őket a beépített környezetben, ám a hársfalevéltetű, amely sok Tilia fajtán előfordul, gondot okozhat. A tetvek által kiválasztott ragadós mézharmat kellemetlenséget jelent, ha parkoló autókra vagy utcabútorokra kerül. Szerencsére több olyan hársfaj is létezik, amely ellenáll a levéltetveknek.

A legjobb cseppmentes hársak

A megfelelő fajválasztás a legjobb garancia arra, hogy elkerüljük a levéltetvek okozta problémákat és a korompenész kialakulását. Kifejezetten a közterület-tervezők számára összegyűjtöttük tapasztalatainkat a különböző Tilia fajokkal kapcsolatban, és összeállítottunk egy listát azokról a fajokról, amelyek a legtöbb körülmény között nem érzékenyek a tetvekre.  

Milyen problémát okoz a levéltetű?

A levéltetű a hajtásokon és a rügyek körül telel át. Tavasszal megszületnek a nőstény tetvek, és különösen a váltakozó száraz és nedves időszakokban a populáció nagyon gyorsan felszaporodhat. A tetű a levelek nedveivel táplálkozik. A felesleges nedvet (mézharmat) kiválasztja, ez ragacsos bevonatot képez, amelytől a fa és minden, ami közvetlenül mellette áll, ragadóssá válik. Ez a ragacsos anyag a korompenész gombák táptalaja is. A korompenész vékony réteget képez a levélen, és elzárja a napfényt. Ennek következtében csökken a hosszú távú növekedés, a levél pedig elhal.

Meg lehet előzni a levéltetű-fertőzést?

Előfordulhat, hogy még a viszonylag ellenálló fajokat is megtámadja a levéltetű. Ennek szinte mindig a növekedési körülmények az oka, mert ha egy fa rossz termőhelyre kerül, mindig fogékonyabb a betegségekre és a kártevőkre. A levéltetvek elleni küzdelemben ezért kulcsfontosságú, hogy a hárs megfelelő növekedési feltételeket kapjon. A Tilia laza szerkezetű, nem túl nedves talajt és jó benapozást igényel.